A szellembirodalom

6. fejezet: A szellembirodalom

A lényszerű birodalom fölött lebeg a szellembirodalom. Ahogy minden világ más jellegű, úgy a szellembirodalom is teljesen más fajtájú mint az alatta lévő világok. Anyagtalan, ezért örök, nem öregszik, és nem bomlik el. Már az elnevezése is el­árulja, hogy szellemek élnek benne. Lényegük és teremtésbeli pozíciójuk jobb megértése végett ismételjük el, hogy milyen lakók élnek az alattuk lévő egyes világokban. (Melléklet – 7. kép)

A durvaanyagú világűrben sok bolygón emberek élnek.

A finomanyagú világűrben az emberek halála után a lelkük él.

A lényszerű birodalomban élnek a nagy és a kis lényszerűek, a lények.

szellembirodalomban a szellemek élnek.

Mivel a szellembirodalom az összes említett világ közül a legmagasabban lebeg, ezért a szellem pozíciója is a legmagasabb a többi világok lakói között. Hogy néznek ki tulajdonképpen a szellemek? Amit általánosságban szellemnek hívunk, amit néhány érzékeny ember lát vagy kiérez, az valójában lélek, nem szellem. Az ember lelki szemeivel csak az asztrálig láthat, ami a durvaanyagúság középső része. A fejlettebb emberek “ellátnak” a finomanyagúságig is. Álmunkban is lelkeket látunk, élőkét vagy holtakét. Alvás közben ugyanis lelkünk kijár a testből, és óriási távolságokat vándorol be. Nem kell attól tartanunk, hogy nem tér vissza, mivel az asztrális zsinórral –melynek hossza végtelennek tűnik- a testhez van kötve.

Az azonneműség törvénye meggátolja, hogy az ember lássa a szellemet vagy a szellemvilágot. A világűr és a szellembirodalom között túlságosan nagy a távolság. A szellem finomabb jellegű mint a lélek, mivel attól eltérően anyagtalan. Viszont hasonlít rá, lehet férfi vagy nő, ám sokkal szebb, ragyogóbb és tökéletesebb formája van, mint az embernek vagy a léleknek. Már tudjuk, hogy a lélek finom anyagú, ezért élettartalma hosszabb mint a durva anyagé, a testé, de egyszer szintén elpusztul. A szellem, mivel anyagtalan, nem pusztul el, örök.

Hogyan jön létre voltaképpen a szellem, és mi köze van az emberhez? A szellembirodalom alsó szintjén találhatók a szellemi csírák. Eredetükről majd később szólunk. Az alaperő hatására, amely itt erősebben sugároz mint a világűrben, a szellemi csírák tudatukra ébrednek: felébred bennük a vágy, hogy szellemi lénnyé formálódjanak. Ahogy beérése utána a tyúkmagzat ösztönösen vágyódik tyúkká lenni, úgy a szellemcsíra is vágyódik szellemi lénnyé lenni. Ahhoz viszont, hogy a beérett tojásból csibe keljen ki, megfelelő körülményekre van szükség: magasabb hőmérsékletre. A szellemcsíránál pedig fordítva, nagyobb hi­degre van szüksége, hogy szellemmé formálódhasson.

Mihelyt a szellembirodalomban felébred benne a vágy, hogy saját személyisége legyen, öntudatlanul is úgy cselekszik, hogy ezt a célt szolgálja, vagyis megfelelő körülményeket keres. Míg nem ébredt fel benne az életvágy, mozdulatlanul feküdt, mintha aludna. A mozgás és a nehézkedés törvénye szerint a szellemcsíra süllyedni kezd a szellemi birodalomból az alacsonyabb szférákba, hogy fejlődni tudjon. A finomanyagú világ szélén megáll. Itt kezd bizonyos körülmények mellett formálódni a burka, először gyermek alakúra, mely fokozatosan növekedik, és felnőtt emberré fejlődik. Így formálódik a finomanyagú világban először a lélek -mint a szellemcsíra burka- emberi alakra.

A szellemcsíra a lélek magjában még fejletlen marad. Mint ahogy az almából sem nőhet ki azonnal egy másik alma, hanem először az almafa, úgy az embereknél is először a léleknek kell kifejlődnie, és csak azután a szellemnek. Azért keletkezett a finomanyagú világ korábban, hogy először a lelkek fejlődhessenek ki. Csak miután kifejlődtek -tehát miután emberi formát ­szereztek- jött létre a durvaanyagúság, és vele együtt a Föld is, ahol a lelkek anyagi testekbe lépnek. Az egész durvaanyagú világűr azzal a kizárólagos céllal lett létre hozva, hogy a szellemcsírák fejlődhessenek. A finomanyagúság fejlődésük szempontjából csak átmeneti stádium, ami ahhoz szükségeltetett, hogy létre jöjjön a lélek - a szellem burka. Ez tulajdonképpen egy kötőanyag, egy közvetítő, melynek segítségével a szellemcsíra összekapcsolódik a testtel, hogy a Földön rajta keresztül aktívan működhessen, és ezáltal fejlődjön. A test egyúttal védi a lelket és a szellemet a külső környezet durva hatásaitól.

A bolygó fejlődésével és érésével az emberi szellem is együtt érlelődik több földi élet, és a finomanyagúságban való tartózkodás során. A szellem fejlődése a dióéhoz hasonlítható. Kezdetben a dió magja is kicsi, formátlan és lágy. Majd csak a hártya és a dióhéj formájú burkok érése és megvastagodása után fog növekedni és keményedni a mag is. A dió beérése után a burkoknak már nincs semmi jelentőségük, elbomlanak. A szellemcsíra is saját burkai -vagyis a lélek és a test- alatt növekszik. Beérése után a szellem örök és tudatos személyiséggé lesz, emberi formában, ezért a burkokra -a testre és a lélekre- már nincs szüksége. Csak a szellem öltözékéül szolgáltak a megfelelő szinteken, hogy védjék és fejlődését támogassák. A szellemcsíra fokozatosan kifejlődött szellemmé változik. Ez a megnevezés azt fejezi ki, hogy fejlődés által nőtt fel tudatos személyiséggé. Hasonló módon fejlődnek a kis lényszerűek is: fokozatosan, nem azonnal. De nekik nincs szellemük, se testük, csak lelkük és lényszerű magjuk.

A szellembirodalomban, ennek középső részében, amit “paradicsomnak” vagy a Biblia szerint “Isten királyságának” nevezünk, él a kifejlődött szellem, mint férfi vagy női személyi­ség. A paradicsomban, az anyagi világoktól  eltérően, már nem létezik a rossz és a tökéletlen. Itt csak a szépség, a szeretet, a jóság, az igazságosság uralkodik, ám a tétlenségnek nincs helye. A mozgás törvénye a teremtés összes szintjére érvényes. A szellemek boldogsága nem a tétlenségen, hanem az örömteli, kreatív és jól szervezett tevékenységen alapszik. A szellemek életének értelme többek között segíteni másoknak is, az egyelőre fejletlen szellemeknek – embereknek az anyagiságban, hogy időben befejezzék fejlődésüket, és érett szellemként térjenek vissza hazájukba. Nélkülözhetetlen segítségről van szó, mely később kerül kifejtésre.

A kifejlődött szellemek a paradicsomból nem segíthetnek közvetlenül az anyagiságban, mert ezt az azonneműség törvénye meggátolja. Ennek ellenére a szellembiroda­lomban minden embernek van saját, legfelsőbb szellemi vezetője. Ő viszont csak közvetítőkön keresztül tud hatni az emberre: ezek a lényszerűek körében és a finomanyagúságban találhatók, ők végül az őrszellemen át hatnak.

A paradicsomban különböző korú gyerekek is élnek, de itt nem úgy születnek mint a Földön, nincsenek szüleik, mindenkihez tartoznak. Szintén szellemcsírákból jöttek létre, de ezen a szinten mint gyermekek azonnal formát öltöttek. Fejlődés végett nem kell az anyagiságba süllyedniük, mert azonnal tökéletesek. Viszont hiányzik nekik az érettség, amit fokozatosan, a kifejlődött szellemekkel való érintkezéssel érnek el. És így az élet a paradicsomban változatos: vannak ott férfi, női és gyermekszellemek, és itt mindenki megvalósíthatja magát érzelmileg is. Minden szellem aktív valamilyen módon. A fáradtság és a túlhajtottság a paradicsomban nem létezik, mert ez csak az anyag megnyilvánulá­sa. Az élet és a szüntelen tevékenykedés öröme következtében itt állandón nappal van, ragyogóbb mint a Földön. A sötét­ségnek és a rossznak itt nyoma sincs.

A finomanyagúság felsőbb szintjei hozzávetőleges utánzatai a paradicsomnak. Ez egy további törvény, mely szerint minden alacsonyabb világ a felette lévő utánzásával jön létre. Ám az utánzat sohasem lehet ugyanolyan, mint az eredeti. Az alacsonyabb világ mindig tömörebb, így tökéletlenebb is, és nem képes egyformát, csak hasonlót létrehozni. A földi élet pedig a finomanyagú világ másolata. Sok ember azt hiszi, hogy az asztrál a Föld utánzata, mert ott olyan templomokat, iskolákat, városokat lát, amilye­nek a Földön vannak. A valóságban ez fordítva van, a Földön utá­nozzuk az asztrált. A tudatalattiban hordozzuk az asztrál képét, mert születésünk előtt, mint lelkek, benne éltünk.

A szemléletesség kedvéért hasonlítsuk össze a különbségeket a paradicsomi és a földi tárgyak tökéletességében. A para­dicsomban szintén nőnek virágok, tökéletességük a nagyobb és szebb formákban, a tarkább színekben, és az élénkebb illatokban rejlik. A csengettyűvirág gyönyörű tónusokban valóban csenget, és sok virág finom italok kelyhéül szolgál. Leírni a szellemek öltözetét, lakóhelyük és környezetük szépségét olyan fantáziának, ábrándozásnak, mesének tűnne, amit emberi fogalmakkal nem is lehet tökéletesen kifejezni vagy elképzelni. Az ember csak azt tud­ja elképzelni, amit már átélt, vagy ami el­képzeléseivel azonos nemű, hasonló. Mivel a paradicsom, ahhoz képest ahol az ember él, néhány fokkal feljebb van, ezért tökéletességéről nem tud képet formálni, mivel nyelvének erre kifejezései sincsenek.

A szellembirodalom legmagasabb szintjén is tökéletes szellemek élnek, de más fajtájúak, mint a kifejlődöttek. Szellemük kifejlődéséhez nem volt szükség belépni az anyagiságba. Csírájuk magasabb rendű tökéletességének köszönhető, hogy azonnal ember alakúra formálódtak, mégpedig egy magasabb szinten. Ezért teremtett szellemeknek nevezzük őket. Lehet, hogy félrevezetően hangzik magasabb és alacsonyabb rendű tökéletességről beszélni, mert az emberi fogalmak szempontjából csak egy tökéletességnek kellene lennie. Próbáljuk meg ezt először a szellemi világokban élő szellemeken keresztül jellemezni. Ha a szellemcsírák azonnal megformálódhatnak a Szellembirodalomban, ez azt jelenti, hogy tökéletesek, azonos neműek a tökéletes környezettel, A tökéletlen csíráknak be kell lépni az anyagiságba -ami tökéletlen, vagyis velük azonos nemű-, hogy tökéletes emberi személyiséggé fejlődjenek és formálódjanak. (Melléklet – 8. kép)

A tökéletes szellem, bár van szabad akarata, sohasem vá­lasztja a kétségek, ferdeségek vagy a rossz útját. Érzelmei, meg­nyilvánulásai és tettei nem jelentenek ingadozást a jó és a rossz között, mivel tiszták és világosak. A szabad akarat következményeként a tökéletlen szellem gyakran választ kétes utakat is, mert ki akarja őket próbálni. Sajnos nem mindig tanul belőlük. Sokszor eltérítik az igazi céltól, bár ezt nem is tudatosítja. Éppen e tökéletlenség miatt nem formálódhatnak meg az emberi szellemek szellemcsírái a Szellembirodalomban, mert az azonneműség törvénye ezt nem teszi lehetővé. Ami tökéletlen, az csak tökéletlen környezetben - az anyagban fejlődhet. Viszont a fejlődés befejezése után az emberi szellem tökéletessé válik. A szellemvilágban a tökéletességnek tehát különböző szintjei, fokozatai vannak, melyekben még létezik fejlődés. Az egész teremtésben -saját határain belül- minden állandóan fejlődik, mivel itt a mozgás törvénye uralkodik.

Az azonneműség törvénye szerint a negatív családi tulajdon­ságokat szintén azonos nemű környezetben, közvetlenül a családban kell kiküszöbölni, még a családtagok közti konfliktusok és feszültségek árán is. Tökéletesebb emberek között eltávolításuk nem járna tartós eredménnyel. A konfliktusmentesség még nem jelent változást. Jobb környezetben az embernek egyszerűen nincs lehetősége kinyilvánítani negatívumait, ezért elnyomott és visszafogott formában megmaradnak.

A teremtett szellemek, akik a kifejlődött szellemekhez képest magasabb rendű tökéletességgel rendelkeznek, az egész szellembirodalomban vezető szerepet játszanak. Mint ahogy az ősteremtett lényszerűek vezető pozíciókba kerültek, mert önműködő és azonna­li megformálódásuk a többiekhez képest magasabb szellemi kvali­tásról árulkodik. E törvény betartása következtében itt nincsenek problémák a tekintéllyel, és így itt a természetes tisztelet és odaadás uralkodik.

A teremtett és kifejlődött szellemek képezik azokat a hierarchiákat, melyek irányítják és értékelik tetteinket és sorsunkat a Földön, és a lényszerűek segítségével megszervezik az örök törvények igazságos beteljesülését. Ezért a törvények intelligens erőként hatnak, mert bizonyos esetekben a szellemek intelligenciája irányítja őket, máskor önműködően, az alaperőn keresztül hatnak. A teremtett szellemek intelligenciája a földivel még csak össze sem hasonlítható. Az csupán szellemi, az ész részvétele nélkül, ami teljesen más szárnyalási lehetőségeket, és elképzelhetetlen képességeket ad. Az anyagiság vagy a Föld a szellemvilágokhoz képest a legnyomorúságosabb hely a teremtésben, ahol a szellemnek csak a fejlődés bizonyos fázisát kell eltöltenie. Ezért nem célállomásnak, hanem csak átszállónak kell tartani.

A fejlődés tervezete szerint az érettség bizonyos időszakában valamelyik teremtett szellem emberként a legfejlet­tebb nemzetbe inkarnálódik. Magasabb képességeivel támogatja környezetének szellemi fejlődését, ami e magasabb segítség nélkül stagnálna és degenerálódna.

A szellembirodalomban vezetik Az Élet könyvét, ahová szellemnevén be van írva minden szellemcsíra, aki vándorútra indul az anyagiságba. Irányító szellemek figyelik az útját, s minden lehető módon segítik, hogy az anyagban el ne tévedjen, és érett szellemként térjen vissza a paradicsomba.

Mint látható, földi életünk nincs csupán ránk hagyva. Ott vannak felettünk “tanítóink”, “szüleink”, akik szellemileg vezetnek és segítenek bennünket az őrszellemeken keresztül, hogy sikeresen elérjük a célt, amiért elindultunk az anyagba - a Földre.

Friday the 31st. Joomla Template Maker.