A karma

A karma

3. fejezet: A karma

Legalább egyszer szinte mindenki megtapasztalta élete során, hogy mi a sorscsapás. Váratlanul és kegyetlenül jött. Úgy éreztük, hogy igazságtalan, meg nem érdemelt, és csak nehezen tudtunk belenyugodni. Sebünkre egyedüli gyógyírként az a vigasz szolgált, hogy nem tehetünk semmit, ilyen a sors. Azt gondoltuk, hogy erről nem tehet senki, mert ez így volt föntről -felsőbb hatalom által- elrendelve.

Hasonló módon, csak egy kis eltéréssel, magyarázható a ma már általánosan ismert karma fogalma. E szerint viszont nem a felsőbb hatalom, vagy az Isten a sorscsapás szerzője, hanem az ember maga. A károsult valamelyik múlt életében okot váltott ki, melynek következményeit később viseli el, még ha erről már meg is feledkezett. A karma tehát összefügg a reinkarnációval - az “újra-megtestesüléssel”.

A karma értelmezéséből világos, hogy az indusok, akiktől ezt a szót átvettük, nagyon jól ismerték a visszahatás törvényét. Számukra a sorscsapás nem ok a kétségbeesésre vagy a reménytelenségre, mint nálunk a keresztény társadalomban. Ha az ember csak a sorsban hisz, akkor sorscsapás esetén igazságtalanságérzete támad, s mivel nem érti az okát, becsapottnak érzi magát. A karma szerint a vétkek megbűnhődése könnyebb ebben az életben, amikor keletkeztek, mert az ember tudja, hogy miért bűnhődik. A vétek eltitkolása, és a jóvátétel kerülése a következő életekben “igazságtalan” és váratlan csapásokhoz vezet.

Nem minden vétek származik a rossz szándékokból és tettekből. Az ember bűnhődik a nem szándékos bántalmazásért is, amit tudatlanságból vagy gondatlanságból okozott. Például, ha egy nő nem ismeri a táplálkozás helyes elveit, saját magának, de az egész családnak is betegséget okozhat. A következményeket több életen keresztül is viselheti, saját egészségügyi problémák, vagy akár halálos kimenetelű betegség formájában. Feladata, hogy megértse, mi az oka ezeknek a problémáknak vagy betegségeknek, és utána már nem fog ilyen hibákat elkövetni.

Előfordul, hogy az embert az is karmikus bűnnel terheli, ha valakit elítél cselekedete miatt, bár nem ismeri indítékait. Általában ez történik a politikában és a befolyásos személyiségeknél, itt csak közvetítjük valaki más nézetét, tehát nem ismerjük a valóságot. Ezzel az ítélettel károsítjuk valakinek a hírnevét, és bűnnel terheljük meg magunkat, amit például azzal kell jóvátenni, hogy mi is megtapasztalunk egy ehhez hasonló helyzetet, vagy minket is rágalmazni fognak látszólag igazságtalanul. Nagyon nehéz megismerni a karma minden okát, mert igencsak változatosak.

»»» «««

A karma megbűnhődése különféle formában történhet:

1. Az Ószövetségből ismert kifejezés “Szemet szemért, fogat fogért” azt magyarázza, hogy az ember saját múltbeli hibáival azonos következményeket fog saját magán megtapasztalni. A gyilkost a következő életben meggyilkolják, a tolvajt kirabolják, a kicsapongó megbetegszik és így tovább.

Az áldozat hozzátartozói ne igyekezzenek megtorolni az erőszakot vagy a sérelmet, mert hasonló karmával terhelik meg magukat. A törvények ezt kellő időben és megfelelő módon végrehajtják. Semmi sem marad előttük titokban vagy büntetlenül. A később történő bűnhődés ráadásul megsokszorozódik. Néha éppen ezért van elhalasztva.

2. A szimbolikus megbűnhődés. Ha az ember korábban megjavul, mint ahogy a karma visszahatása eléri, csak szimbolikusan vagy mérsékelten nyilvánul meg.

Egy bizonyos férfi az előző életében túl sokat evett, részegeskedett, ráadásul még erős dohányos is volt. Egy személyre vonatkoztatva ez túlzás, de vegyük csak példának. Helytelen életmódjával és negatív hajlamaival -tehát tudatosan- ártott jó egészségének, amely ezeket a túlzásokat károsodás nélkül tűrte. Viszont e hibák következtében ebben az életben halálosan meg kellett volna betegednie. De ha a betegség ideje alatt tudatosítja saját rossz szokásait, és kezdi komolyan keresni illetve rálép az egészség felé vezető útra, törekvése és lemondása felgyógyíthatja a halálos betegségből.

3. Bármilyen személy iránti tiszta és mély szeretet, ha viszonzatlan is, annyira felemeli és tökéletesíti az embert, hogy megfeledkezik magáról, jó lesz és önzetlen adakozóvá válik, megszabadul sok vétkétől, amit a múltban önzésével és könnyelműségével okozott. De ha valaki csak a saját szerelmét lája, és mások fájdalma és gondja közömbös neki, nem igaz szerelmet él át, csak a múlt fokozott egoizmusát.

4. A jóra való törekvés. Amikor valakinek minden cselekedetét a tiszta szándék irányítja, akkor az örök törvények értelmében a negatív karma fonalai meggyengülnek, és új, tiszta kezd formálódni.

Ha az ember a negatív karmát ellenszenvvel, értetlenséggel viseli, és nem történik nála javulás illetve tökéletesedés, akkor nem tud a karmától megszabadulni; állandóan “bünteti”, míg meg nem változik. Tehát a visszahatások nem mindig jelentik a karma megbűnhődését is.

»»» «««

Az emberek szívesen általánosítanak, és az összes negatív megnyilvánulást gondolkodás nélkül egy kalap alá veszik. Számukra minden csak karma, mintha nem is létezne szabad akarat, ami viszont új karma képződéséhez vezet. Ha minden csak karmikus lenne, és az embernek nem lenne saját akarata új tettekre, akkor nem lenne fejlődés. Sok ártatlan ember -gyakran jobbak is, mint a többség- esett már áldozatul mások szabad akaratának. A történelem számos esetet ismer: máglyahalál és kínzás a sötét középkorban, a próféták üldöztetése és meggyilkolása, koncentrációs táborok stb. A szabad akarat lehetőséget nyújt: vagy megkönnyíti a vétek megbűnhődését, vagy ellenkezőleg, új karmával még jobban összekuszálja a “nehéz” sors fonalait.

Ha az ember minden rosszat és igazságtalanságot csak passzív módon -mint saját karmát- elfogadna, és jogaiért nem harcolna, akkor megsokszorozná a másik ember gonoszságát, mert ellenállás nélkül lehetővé tenné, hogy tovább ártson.

Hogyan ismerjük fel, mi a karma és mi nem? Elméletileg ez nagyon egyszerű, de gyakorlatilag nehéz. Ehhez az kell, hogy önmagunkkal szemben maximálisan őszinték és nyíltak legyünk. Ha komolyan elgondolkodunk azon, mitől szenvedünk az életben, és ha tudatosítjuk, hogy hasonló dolgokat -még ha akaratlanul is- mi is teszünk másokkal, akkor rájövünk, hogy a karma büntet bennünket, és nem mások szabad akarata. Csak így tanuljuk meg a különbséget a kiérdemelt és az meg nem érdemelt gonoszság között. Senki más, csak maga az ember értheti meg önmagát, és kell is, hogy segítsen magán.

Gyorsított karma.  Egyesek mikor a tökéletesedés útjára lépnek, hirtelen úgy érzik, sokkal nagyobb rossz támadt rájuk, mint amit korábban tapasztaltak. Itt gyorsított megtisztulás esete forog fenn, ami a negatív hatások és események megnövekedett mennyiségében nyilvánul meg. Ez a tény gyakran elriasztja az embereket a jó szándéktól, hogy tovább folytassák a pozitív fejlődést. Nem tudják, hogy “megtérés” esetén életük végéig tartó vezeklés helyett csak néhány évig, vagy még rövidebb ideig szenvednének.

A karma kifejezést pozitív értelemben is használjuk. Jó karmáról beszélünk, ha valakit siker, gazdagság, nyeremények vagy örökség kísér anélkül, hogy tisztességtelen eszközöket használna, vagy nagyon megerőltetné magát. Az irigység ebben az esetben alaptalan, mivel itt a múltbeli tettek többszörös learatásáról van szó.. Akiből irigység sugárzik álnok fegyvert használ, melynek visszahatása elsősorban őt sújtja, például betegség vagy veszteség formájában.

A karma szó jelenthet feladatot, küldetést is, ami az emberrel születik, hogy új tudást és segítséget hozzon az emberiségnek. Már az inkarnáció előtt el van döntve. Nagy tudósokról -főleg az egészségügy terén-, művészekről, prófétákról stb. van szó.

Nem fontos tudni, hogy egy esemény karmikus-e vagy új. A múlt életekben nem kell kutatni. Ha emlékeznénk rájuk, sokan nem tudnák megbocsátani hozzátartozóiknak a rosszat, amit korábban okoztak nekik, és ezzel akaratlanul is megakadályoznák őket abban, hogy ezt jóvátegyék. Az olyan ember, aki emlékezne előző életeire, a jelenlegiben csak figyelmetlen szemlélőként élne a vezeklésnek, vagy a pozitívumok elfogadásának. Nem élné át teljes érzelmi mélységekben és magasságokban az eseményeket, úgyhogy lelke nem fejlődne. A halál után a fejlettség azonos fokán térne vissza az asztrálba, ahogy onnan eljött. Viszont minden élettel tökéletesednie kell, mégpedig átélés útján.

Ha az embernek ez hasznos vagy szükséges lenne, emlékezne előző életeire. Az embert és nézeteit csak a korábbi életek erős érzelmi tapasztalatai befolyásolják és tökéletesítik. Például, aki áldozatként élte meg a háborút, nem emlékszik rá hogyan és mitől szenvedett, de tudatalattijában tudja, hogy a háború szörnyű, és nem kívánja.

Ha az ember előre tudna mindent, mi várja az életben, nem erőltetné az önálló döntéseket, és nem fejleszthetné a szabad akaratot. Akinek előnyös, hogy ismerje a jövőt, vagy korábbi életeit, akkor is megtudja, ha nem akarja. Akinek ez hátrányos, az nem tudja meg akkor sem, ha akarja.

Mindenkinek megvan a maga egyéni karmája, amit másnak nem szabad, és nem is kell ismerni.

»»» «««

Nehéz életfordulók idején az emberek gyakran siránkoznak és panaszkodnak: “Hogy engedhette meg az Isten!?” Mivel már ismerjük a visszahatás törvényét, tudjuk, hogy tetteink visszahatása sújt minket, tehát a karma, nem Isten büntetése.

÷

Az olyan ember, aki pozíciójából kifolyólag konfliktusokat és háborúkat vált ki, és közben ő maga meg van tőlük kímélve, kénytelen lesz néhány életen át, ha a körülmények lehetővé teszik, viselni a megsokszorozódott következményeket

De nem minden háborús áldozatnak van karmikus vétke. Néha nagyon tiszta egyéneket is sújtanak ilyen események, akik önként vállalták, hogy viselik a szenvedést szeretteikkel együtt, ezért hozzájuk inkarnálódtak.

Saját bőrükön élhetik át a háborút az olyan emberek is, akik látszólag nem bántanak senkit, de gondolatban erőszakosak és gyűlölködők. De ezt nem akarják nyilvánosan kimutatni, hogy hírnevüket ne rontsák el. E negatív érzések teljes átélésével a háborúban megszabadulnak tőlük, mert megismerik következményeiket. Az említettekből az következik, hogy a háborúk tulajdonképpen  “tervezettek”, mert a visszahatásokból előre láthatók.

÷

Azokban az országokban, ahol előfordul az éhínség, nehéz vétkektől szenvednek az emberek felebarátaikkal szemben. Vagy nem adták oda a munkájukért járó megérdemelt jutalmat, és nyomorogni, sőt, éhezni hagyták őket, vagy esetleg alkalmazottak voltak, akik meglopták felettesüket, bár ő igazságos volt velük. Továbbá a lusták viselik ezt akarmát, akik a munkáért jutalmat fogadtak el, és nem adtak érte megfelelő ellenértéket, szándékosan megsértve ezzel az egyensúly törvényét. Ettől a karmától szenvednek a lelkileg éretlen egyének, akik nem arra használták saját szabad akaratukat, hogy képesek legyenek önerőből fenntartani magukat, hanem visszaéltek mások jóságával.

÷

A tömeges és egyéni szerencsétlenségek a felelőtlenség, a gondatlanság, de az egyének és csoportok gyűlöletének és kapzsiságának a visszahatása is. Például volt kalózok, akik hajók egész legénységét mészárolták le, néhány életen keresztül fordított helyzetbe kerülhetnek - tömeges közlekedési balesetek áldozataivá lesznek.

÷

A elemi csapásoknak általában kétféle oka van: vagy az anyag bomlásának természetes következménye, vagy “büntetés” - a társadalom erkölcsi és gazdasági bomlásának visszahatása. Példa erre Pompeji, Szodoma és Gomora városa. Akiknek meg kellett menekülni, azokat előre figyelmeztették, hogy meneküljenek az érintett területről. Bár a katasztrófa a természeti törvények szerint zajlott le, vagyis földrengések, árvizek vagy vulkánkitörések formájában, az időpont “fentről” volt tervezve.

A karmikus “megtorlás” világosabb példája az ókori Ninive városa, ahol teljes romlottság és hanyatlás uralkodott. De Jónás próféta figyelmeztetése után az asszírok megbánták bűneiket, mindenki igyekezett megváltoztatni az életét, még tettekkel is. A visszahatás törvénye szerint a gyors és őszinte változás megmentette a várost a pusztulástól.

Leszármazottaikon később ismét erőt vettek az előző hibák, és így a hatalmas város, mely bevehetetlennek és elpusztíthatatlannak tűnt, “felső” beavatkozásra földig lett rombolva.

»»» «««

Friday the 25th. Joomla Template Maker.